A tudat teremtette világ

mindDr. Dispenza világszerte ismert az elme és az anyag kapcsolatáról szóló eredeti elmélete miatt. A tudós valódi hírnevét első neves dokumentumfilmjével 2004-ben szerezte. Kutatásai segítették közzétenni a tudat rendkívüli lehetőségeit, és azt a képességét, hogy szinaptikus kapcsolatokat hoz létre az erős koncentráció.

Képzeljük csak el: minden új érzés, elképzelés vagy érzelmi élmény egy elkerülhetetlen, új kapcsolatot eredményez a csaknem 100 milliárd agysejtünk között.

De hogy valóban létrejöjjön a változás, koncentrálni kell a feltételes reflex megerősítésére. Ha rövid idő alatt újból sor kerül egy ilyen élményre, a kapcsolat megerősödik. Ha a kísérlet nem ismétlődik sokáig, a kapcsolat gyengébb lesz, vagy teljesen eltűnik.

A tudomány úgy tekint az agyra, mint valami statikus és fix dologra, de valójában van egy erős képessége a változásra. A legújabb idegtudomány tanulmányok azt mutatták, hogy minden testi tapasztalat gondolkodásunk szervére (fáradtság, félelem, öröm, hideg) úgy hat, hogymegváltoztatja az agyunkat.

Mi van akkor, ha a gondolkodás által a belső alkímiánkat a normálistól eltérő állapotba hozzuk olyan gyakran, hogy a szervezet önszabályozó rendszere végül úgy ítéli meg, hogy ez az abnormális állapot valójában normális? – kérdezi Dr. Dispenza 2007-ben megjelent könyvében.

Dispenza ragaszkodik ahhoz, hogy az agy nem képes különbéget tenni a fizikai érzés és egy érzelmi élmény között. Így, amikor az elménk elsősorban negatív gondolatokra fókuszál, a “szürkeállományt” könnyen meg lehet téveszteni, és a testet egy fájdalmas állapotba lehet hozni.

Dispenza álláspontját egy kísérlet segítségével igazolja, melynek során önkéntesek gyűrűs ujját egy rugalmas eszközzel nyomták napi egy órát, négy héten keresztül. A kísérlet után az ujjuk 30 százalékkal lett erősebb. Ugyanezen időben egy másik önkéntes csoportnak el kellett képzelnie, hogy azonos módon nyomják az ujjukat, de valójában nem látták, vagy érintették az eszközt. Négy héttel később az ujjuk 22 százalékkal erősödött!

Évek óta tanulmányozzák a tudósok, hogy milyen módon irányítja a tudat az anyagot: a placebo hatástól (amikor valaki elkezdi magát jobban érezni, miután állítólag gyógyszert kapott) a Tummo gyakorlatig (Tibeti buddhista módszer, ahol a gyakorlás eredményeként belső hő fejlődik.). A gyakorlat ilyen hatása a fizikai állapotra csak egy melléktermék, ami úgy tűnik, hogy az idegsejtek közötti kémiai reakciók eredménye.

Dr. Dispenza kutatását egy kezdődő krízis szakította félbe. Amikor kerékpározott, egy autó elütötte. Hogy visszaszerezze járóképességét, át kellett mennie egy olyan eljáráson, ami krónikus fájdalmat okozhat egész életére.

Dispenza úgy döntött, hogy kihívás elé állítja a tudományt, és kijuttatja magát ebből a helyzetből a gondolatai erejével, és működött. Kilenc hónappal később Dispenza képes volt járni. A sikertől megihletve úgy döntött, hogy az életét az elme-test kapcsolat vizsgálatának szenteli.

Eltökélt volt abban, hogy vizsgálja a tudat hatalmát a test kezelésében, ezért Dr. Dispenza számtalan embert kérdezett meg, akik megtapasztalták az úgynevezett “spontán javulást”. Ezek az emberek súlyos betegségekben szenvedtek, akik úgy döntöttek, hogy figyelmen kívül hagyják a hagyományos kezelést, mivel sohasem épültek fel teljesen. Dispenza arra a következtetésre jutott, hogy ezek az emberek rendelkeztek azzal a megértéssel, hogy a gondolataik meghatározák az egészségi állapotukat. Amikor a gondolataik megváltoztatására összpontosítottak, betegségük hihetetlen módon eltűnt.

Függetlenül attól a ténytől, hogy Dispenzanak sikerült bizonyítania a gondolatok képességét a fizikai állapot megváltoztatásában, sokan mégis szkeptikusak maradtak az ötletével kapcsolatban. Elmélete, az “ember saját valóságába vetett hite” úgy tűnik, mintha közelebb állna az áltudományhoz, mivel nem hangzik túl tudományosnak.

Talán a tudomány még nem áll készen annak felismerésére, hogy a fizikai állapotot meg lehet változtatni a tudat erejének segítségével, Dr. Dispenza amellett érvel, hogy valójában ez történik.

Nem várom el, hogy a tudomány lehetővé teszi számunkra, hogy tovább menjünk, mert ha így tennénk, ez egyfajta vallásba fordulna. Meg kell maradnunk “kívülállóknak”, és valami természetfelettit tennünk. Amikor már teljes mértékben bízunk a képességeinkben, akkor létrehozhatunk egy új tudományt. – mondja Dispenza.

(forrás: internet)

Teljesítmény csökkenést okoz a folyadékhiány

Néha elfeledkezünk az ivásról, amikor belefeledkezünk a munkába, és a munkahelyi egészségmegőrző programok sem mindig fordítanak elég figyelmet a tudatos hidratációra. Pedig a vizet szervezetünk nem képes hosszabb ideig tárolni annak érdekében, hogy a testünk megfelelő működését biztosítsa, ezért a kilégzéssel, izzadással, vizelet- és székletürítéssel járó, napi 5-10 % közötti folyadékvesztést folyamatosan pótolni kell.

vízivásMeghatározó tehát, hogyan hidratáljuk szervezetünket abban az aktív nyolc órás, vagy akár még hosszabb időtartamban, amelyet munkahelyünkön töltünk. A vízháztartás felborulása a vérnyomás és a pulzus emelkedéséhez vezet. Ennek az élettani folyamatnak a következménye, hogy fáradtságot érzünk és veszítünk a lendületünkből. Kiszáradáskor a döntési képesség átmeneti zavara akár balesethez is vezethet, amelynek a kockázata a hőmérséklet emelkedésével fokozódik; több tanulmány szerint a munkahelyi balesetek száma 24 foknál melegebb időben 30 %-kal nőhet.

Szervezetünk szomjúság formájában jelzi ugyan, hogy több folyadékot kíván, de ez a vészjelzés rendszerint későn, a 2 %-os folyadékveszteség elérésekor érkezik. Addigra már néhány olyan tünettel is szembe kell néznünk, ami a munkahelyi teljesítményünket is befolyásolhatja.

A rossz közérzet mellett romlik a rövidtávú memóriánk, a koncentrációnk és reakcióidőnk. Ha kiszárad a szánk, az már a 3-5 % vízveszteséggel járó, fokozottabb kiszáradás tünete. Ebben az esetben a koncentrációzavar mellett a vese kiválasztási folyamatai is romlanak, az álmosság, türelmetlenség, émelygés és az érzelmi instabilitás egyaránt gyakori következmények. Ezen a ponton már komolyan kockáztatjuk egészségünket.

A jó teljesítmény megőrzésének egyik útja szokásaink tudatos átalakítása, és ennek a munkahelyi hidratációs terv meghatározó része lehet. Mivel a folyadékszükséglet mennyisége egyaránt függ a kortól, a nemtől, a fizikai aktivitástól és környezeti tényezőktől, így több tényezőt is figyelembe kell venni.

  1. Azok, akik légkondicionált irodában dolgoznak, több folyadékot veszítenek lélegzéssel és a bőrön keresztül a környezet alacsonyabb páratartalma miatt. Ezt a veszteséget gazdag és változatos étrenddel kell pótolni, amelyben magas folyadéktartalmú ételek és italok vannak.
  2. A fizikai munka esetében az izzadság gyakran meghaladja a folyadékbevitel mértékét, és ez vízhiányos vagy dehidratált állapotot eredményez. Ezt súlyosbítja, ha a munkát tűző napsütésben, magas páratartalmú és forró környezetben végezzük, ahogyan ezt a mezőgazdaságban, építőiparban és a szabadtéren dolgozók tapasztalhatják.
  3. A védőfelszerelések vagy teljes védőruházat viselése miatt a fokozott izzadást mindenképpen folyadékbevitellel kell kompenzálni (a tűzoltók teljes felszerelésben akár 2,1 liter vizet is veszíthetnek óránként).
  4. A fizikailag aktív munkát végzők folyadékigénye magasabb, ez a mennyiség az intenzitással együtt nő; ülőmunka esetén egy átlagos férfi szükséglete 1,2-2,5 liter, mérsékelt fizikai aktivitásnál már 3,2 liter, de meleg környezetben végzett aktív munka mellett 6 literre nő.

Tények és tippek a megfelelő hidratációhoz:

  1. Szervezetünk folyadékveszteségének 20-30 %-át magas víztartalmú ételekből pótoljuk, pl. a zöldségekből, gyümölcsökből, levesekből.
  2. A napi folyadékbevitel 70-80 %-a italokból származik. Erre egyaránt alkalmasak a víz és az alkoholmentes üdítők is, amelyek hidratálnak és mivel széles választék áll belőlük rendelkezésünkre, így gyakoribb fogyasztásra ösztönözhetnek.
  3. Melegben az italt tartsuk alacsonyabb hőmérsékleten, ezzel is ízletesebbé téve ösztönözhetjük vele a fogyasztást.
  4. Ne várja meg a szomjúságérzet jelentkezését, inkább iktassa be a napirendjébe a rendszeres folyadékfogyasztást.
  5. Aki irodában dolgozik, tartson innivalót az íróasztalán. Ha mindig szem előtt van, az majd emlékezteti, hogy rendszeresen pótolnia kell a folyadékot.
  6. Tartson szünetet gyakrabban: ezek lehetőséget adnak a folyadékpótlásra és energiája visszanyerésére. Néhány tévhittel ellentétben a rövid szünet nem csökkenti a teljesítményt vagy a hatékonyságot. A megfelelő hidratációval hosszútávon fenntartható a hatékony munkavégzés.
  7. Ne hagyjon ki egyetlen étkezést sem! A napi étkezések száma és a hidratáltság összefügg, mivel az ételek is hozzájárulnak a folyadékbevitelhez és az étkezések mellé gyakran fogyasztunk folyadékot is.

(forrás: europeanhydrationinstitute)

A születési évszak és a személyiség összefüggése

négy évszakAz emberek személyisége valamiképpen úgy változik, hogy összefügg azzal az évszakkal, amelyben születtek. Az asztrológiai jelük pedig  hasznos információt szolgáltatott nekik erről a mintázatról, mondja a University of Connecticut munkatársa.

A szezonális hatások nem eléggé világosak az emberek szemében, de a személyiségvonásokon keresztül, amelyeket az évnek ugyanazon időszakában született emberek nagy csoportjából szűrhetünk le, láthatóvá válnak. – jelentette ki Mark Hamilton, az egyetem kutatója.

A pszichológusok előtt ismert, hogy bizonyos személyiségvonások rendre bizonyos hónapokban születettekhez kapcsolódnak. Például, a januárban és februárba született emberek kreatívabbak, de emellett nagyobb az esélyük arra, hogy skizofréniát diagnosztizáljanak náluk, mint bármely más hónapban világra jött embernél. Továbbá a páratlan számú hónap szülöttei extrovertáltabbak (külvilág felé fordulók), mint a páros számú hónapok szülöttei.

A hagyományos nyugati asztrológia az elemeket (víz, föld, levegő, tűz), a dualitás (világos/sötét) és a minőség jegyeit (kardinális, változó és szilárd) használja ezeknek a hatásoknak a leírására. Úgy tartja, hogy a késő decembertől március elejéig tartó szakasz a ‘nedves’ időszaka az évnek, és a nedvességet a kreativitással kapcsolja össze. A ‘szilárd’ jegyekről azt állítják az asztrológusok, hogy makacsabbak és állhatatosabbak, mint mások.

Hamilton 300 híresség születési adatait vizsgálta meg, a politika, a tudomány, a közszolgálat, az irodalom, a művészetek és a sport területéről, és úgy találta, hogy a hírességek születési dátuma az év bizonyos időszakai körül csoportosul. A ‘nedves’ időszak több hírességhez kötődött, mint az év többi része.

A pszichológusok szívesen figyelmen kívül hagynák ezeket az asztrológiai korrelációkat (összefüggéseket), de itt vannak a szezonalitás hatások, amiket még nem magyaráztunk meg.

Hamilton nem azzal érvel, hogy az égitestek befolyása a forrása ezeknek a hatásoknak, inkább azt állítja, hogy az asztrológia egy hasznos eszköz, egy heurisztikus eszköz, amely segít emlékeztetni az embert a természet mintáira és időzítésére.
A kutató, aki az egyetem kommunikáció tanszékén társadalomtudós, most más kutatókkal együtt 85 000 híresség adatbázisát elemzi, amely időszámításunk előtt 3000-ben kezdődik és napjainkig tart. Véleménye szerint a ‘celebeken’ látszik, hogy a szezonalitás hatása valódi, még ebben a hatalmas adattömegben is, ami évezredeket és különböző kultúrákat fog át.

(forrás: fitoterápiakalauz)

A belső óra

A belső óra

Alekszej Olovnyikov immunológust nem hagyta nyugodni a gondolat, miért van az, hogy sejtjeink folyton megújulnak, ám az újak mégis öregebbek elődjeiknél. Töprengése nem volt eredménytelen, az „Olovnyikov órája” hipotézis szerint minden kromoszómánk végén található egy olyan kis szakasz, amely osztódáskor megvédi a DNS-szálak információit. Ezt a részt telomernek hívják. Kutatások azóta igazolták Olovnyikov elméletét, és ma már tudjuk, hogy a telomer hosszúsága alapján meg lehet határozni egy szervezet biológiai korát. Attól függően, hogy rövid vagy hosszú, megállapítható, siet vagy késik-e bennünk Olovnyikov órája. Ha már óra, akkor jogos a kérdés, vajon tudjuk-e befolyásolni működését. A válasz talán nem is annyira meglepő: természetesen igen, azonban számtalan tényező hátráltat bennünket abban, hogy ez ne sikerüljön.

Az élettartam megjósolható és növelhető!

Okok, amiért a belső óra siethet:

Akár négy–nyolc évvel is kevesebbet élhet, aki nem figyel a testsúlyára. A krónikusan fogyózó nők telomerje rövidebb az átlagnál. Ezért csak óvatosan a koplalással! A férfiakban joggal merül fel a kérdés, hogy a nőknek hosszabb-e a telomerjük, hiszen átlagban legalább öt–tíz évvel tovább élnek. Szignifikánsan valóban hosszabb, azonban ennek egyszerű a magyarázata, a telomer hossza az X-kromoszómához kötött, ám ebből a szebbik nemnek kettő van.
A dohányosok legalább öt évvel, az erős dohányosok pedig 60 éves korukra akár tizenkét évvel rövidítik meg életüket. Végül itt vannak még a szabad gyökök és a stressz, mint két jó barát, ezek fizikai és lelki szinten nagyon rövid idő alatt pusztítják a telomereket, melyeknek rövidülése fokozza a rák kialakulásának valószínűségét is. Kapcsolat mutatható ki a tüdőrák, a hólyagrák és a telomer rövidülés között. A legrövidebb telomerűeknek 550 százalékos esélye van a rákra.

Késleltetők:

Elsősorban a C-, D- és E-vitaminok, valamint az Omega–3-zsírsav játszik szerepet a védekezésben. Megfigyelték, hogy azok a személyek, akik hetente több órát sportolnak, telomerjük hossza alapján legalább tíz évet letagadhatnának.

(forrás: testor)

D-vitaminnal megelőzhető lenne a mellrák

D-vitaminnal megelőzhető lenne a mellrák

Kefah Mokbel professzor, a Londoni Mell Klinika sebésze azt állítja, minden húsz év feletti nőnek napi szinten kéne D-vitamint szednie, mert ezzel csökkenthető lenne a mellrák kialakulásának kockázata. A professzor szerint, ha a vitaminhoz az érintettek az egészségbiztosítón keresztül ingyen hozzájutnának, azzal évente ezer életet lehetne megmenteni.
Mokbel professzor a saját pácienseinek a magánklinikáján már elkezdte adni a D-vitamint, ám szerinte azoknak is biztosítani kellene a hozzájutást, akiket még nem diagnosztizáltak a betegséggel. A szakember szerint az egészségbiztosítónak egy nő egy napi D-vitaminadagja csupán pár forintnak megfelelő összegbe kerülne, ugyanakkor ezreket kímélnének meg a felesleges szenvedéstől.

„Tanulmányokkal bizonyítható, hogy azoknál a nőknél, akikben magasabb a D-vitaminszint, kisebb eséllyel alakul ki a mellrák, illetve, ha már kialakult, nagyobb az esélyük arra, hogy legyőzzék” – állítja a professzor.

Angliában évente 50 000 nőnél diagnosztizálnak mellrákot, és a betegség évente nagyjából 12 000 áldozatot szed. A D-vitamint elsősorban arról ismert, hogy segít az egészséges, erős csontozat kialakulásában, azonban tudósok nemrégiben felfedezték, hogy az immunrendszer szempontjából is nélkülözhetetlen fontosságú, illetve a sejtosztódás szabályozásában is fontos szerepe lehet, e kettő dolog pedig kulcsfontosságú a rák legyőzése szempontjából. A D-vitamin a rákos sejteket képes rávenni arra, hogy normális sejtekké alakuljanak, emellett az immunrendszert is erősíti.
Már egy 2008-as kanadai tanulmány is kimutatta, hogy azok a rákbetegek, akiknek megfelelő volt a D-vitaminszintje, fele olyan arányban haltak bele a betegségbe, mint azok, akik D-vitaminhiánnyal küzdöttek. Norvég és német kutatások szintén hasonló eredményre jutottak. A Birminghami Királyi Balett-társulat szintén részt vett egy vizsgálatban, mely során kimutatták, hogy azok a táncosok, akik négy hónapon át napi 2000 egységnyi D-vitaminpótlást kaptak, a kísérlet végeztével 3 cm-rel magasabbra tudtak ugrani, és lábuk is jelentős mértékben erősödött. Emellett azok, akik nem szedtek D-vitamint, nagyobb arányban sérültek le, mint azok, akik igen (50 százalék szemben a 30 százalékkal).
Dr. Graeme Close táplálkozási tanácsadó azt is hozzátette, hogy futballisták, rögbi játékosok, zsokék és golfozók is már jó ideje szednek D-vitamint annak érdekében, hogy javuljon a teljesítőképességük. A D-vitaminhoz természetes úton a nap sugaraiból jutunk hozzá, ám ahhoz, hogy az egészséges szintet elérje a szervezetünkben, naponta legalább 15 perc napozásra lenne szükség. A téli időszakban ez nem mindig megoldható, így a vitamint pótolhatjuk bizonyos táplálékok – például hal vagy tojás – segítségével is.

(forrás: natursziget)

Kurkuma

Kurkuma

A kurkumát régóta használják nem csak fűszerként, hanem mint mágikus gyógynövényt is.

  1. A benne lévő kurkumin antioxidáns hatása majdnem azonos a C- és E-vitaminéval. Antioxidáns, tehát véd a szabadgyök- molekulák ellen amelyek sejtkárosodást okoznak.
  2. A kurkumakivonat néhány éve felkeltette a kutatók figyelmét is. A tudományos érdeklődés középpontjában jelenleg a kurkuma gyógyításban pozitív eredményei állnak: egyes kutatási eredmények bizonyítják gyaníthatóan rákmegelőző hatását, főként a vastagbél és szájrák esetében. Ma már kísérő rákterápiában a kurkuma az elsők között szerepel.
  3. Gyulladásgátló tulajdonsága is ismert, például a máj védelmezőjeként, méregtelenítőként használják. Kísérletek szerint heveny gyulladásos esetekben is jelentős javulást eredményez. Indiában bőrön is alkalmazzák, mert fájdalomcsillapítóként és gyulladásgátlóként hat az izmokra és ízületekre, különösen a váll, térd és könyök ízületeinek gyulladáscsökkentésére.
  4. Koleszterinszint csökkentő és véralvadásgátló hatású, így érelmeszesedés ellen is javasolt, megakadályozza a vérrögképződést, a trombózis kialakulását.
  5. Különböző vizsgálatok szerint cukorbetegeknél is pozitív eredményeket mutat. Sok egészségtudatos ember használja az immunrendszer erősítése céljából a kurkumin készítményeket, hisz nagyszerű ellenszere a fertőző betegségeknek, vírusoknak. Egy biztos, a kurkumin biztonságos és természetes kiegészítője lehet a nyugati orvoslás terápiáinak. Az elhízás ellenszereként is emlegetik, hisz kutatások szerint képes elfojtani a zsírsejtek növekedését, tehát jól jöhet a fogyókúrában is.
  6. A kurkuma az ajurvédikus gyógyításban az egyik leggyakrabban használt gyógyhatású szer. Energiát ad és tisztító hatást tulajdonítanak neki. Az ájurvéda alkalmazza fájdalmas és túl erős menstruáció esetén is, illetve az anyatej-kiválasztás fokozására. Rekedt, megerőltetett hang jótékony gyógyszere. Kitűnő bőrápolószer, mindenekelőtt belsőleg alkalmazva, de külsőleg szépítőszerként, sugárzó és szép bőrt eredményez.

Kurkuma a szépségápolásban

Már az ősi feljegyzések is megemlítik a kurkuma csodálatos szépítő hatását. Több mitológiai elbeszélés is regeneráló és fiatalító tulajdonságáról számol be. Napjainkban a kozmetikai ipar is felfedezte a természetes szépítőket, így a kurkumát is. Egyre nagyobb az igény a természetes, natúr kozmetikumok iránt. A kurkumát már arckrémekben, arcpakolásokban és arcradírokban főbb összetevőként emlegetik.

A legújabb kutatások szerint a kurkuma nem csak kiváló antioxidáns, de növeli a fényvédő krémek hatékonyságát, sőt ránctalanító hatással is bír. Az ajurvédikus kozmetikumok szantálporral keverve használják még a kurkumát bőrtápláló krémek alapanyagaként, egyes betegségek ellen maszkként.

Gyógyító aszalt gyümölcsök

Gyógyító aszalt gyümölcsök

A gyors nasinak számító aszalt gyümölcsök még az egészségünknek is jót tesznek. Lássuk, melyeket érdemes a leginkább választani!

 CSONTRITKULÁS: Mazsola

A mazsola rengeteg bórt tartalmaz, mely ásványi anyag a menopauzán átesett nőkben bizonyítottan lassítja a csontvesztést. A maximális csontvédő hatás érdekében szórjuk kalciumban gazdag joghurtba.

 KIMERÜLTSÉG: Datolya

Kimerültség esetén általában nagyon megkívánjuk a cukros ételeket. A datolya azért jó választás, mert viszonylag alacsony a glikémiás indexe, vagyis lassan szabadítja fel cukortartalmát, így édessége ellenére állandó energiaszintet biztosít.

 KÖSZVÉNY: Aszalt meggy

A meggyben előforduló antocianinok számos gyulladásos megbetegedés, köztük az ízületi gyulladás, a köszvény és az izomláz ellen is jót tesznek.

 MAGAS VÉRNYOMÁS: Aszalt kajszibarack

Az aszalt kajszi háromszor annyi káliumot tartalmaz, mint a banán, és nagyon kevés só fordul elő benne. A kálium a magas vérnyomás ellen hat azáltal, hogy ellensúlyozza a nátrium folyadék visszatartó hatását. Azért jobb aszalt formában fogyasztani a kajszibarackot, mert így többet meg tudunk enni a gyümölcsből, vagyis nagyobb mennyiségű tápanyagot tudunk bejuttatni a szervezetünkbe.

 HÚGYHÓLYAG-FERTŐZÉS: Aszalt áfonya

Ha valaki hajlamos a hólyagfertőzésre (minden ötödik nő évente legalább egyszer tapasztal húgyúti panaszokat), érdemes aszalt áfonyát nassolnia. Egy amerikai kutatás azt mutatta, hogy kétmaréknyi (42,5 gramm) fogyasztása csökkentette az E. coli baktérium „tapadóképességét” a fertőzött nők vizeletmintáiban. Mivel a baktérium így kevésbé képes megtapadni a hólyag falán, ritkábban alakul ki húgyúti fertőzés. Ezt a jótékony hatást a gyümölcsben fellelhető proantocianidin okozza.

 SZÉKREKEDÉS: Aszalt szilva

A nagyinak igaza volt: a legújabb kutatás szerint naponta kétszer hat darab (50 gramm) aszalt szilva hatékonyabban enyhíti a székrekedést, mint az ispaghula hashajtó hatóanyag. A lazább székletet a gyümölcs szorbitol tartalma biztosítja.

 VÉRSZEGÉNYSÉG: Füge

Négy szárított füge a vérszegénységet megelőző napi vasszükséglet egynegyedét tartalmazza. A maximális hatás érdekében narancslével készült kompótként érdemes fogyasztani, mert a C-vitamin fokozza a növényi eredetű vas felszívódását.

Mézes víz fogyasztása

Mézes víz fogyasztása

A legtöbben tudják, hogy milyen csodálatos egészségügyi hatásokkal rendelkezik a méz, de keverjük össze azt meleg vízzel. Az eredmény fantasztikus. A méz vízzel kombinálva egy olyan vegyületet eredményez, mely növeli a víz gyógyítóképességét.

A meleg víz és méz együttes erővel tisztítja meg a vastagbelet is, így az ott uralkodó paraziták is távoznak. Ha azt veszi észre, hogy a kúra elején súlygyarapodása lesz, ne ijedjen meg, hiszen csak a távozó salakanyag duzzadt meg, ami idővel maradéktalanul ki fog ürülni szervezetéből.

Ez a kúra a bélflóra egészségét is helyreállítja. Emellett pedig, ha eddig éjszakai vizelési problémái voltak, a méz és meleg víz rendszeres fogyasztása által, többé nem lesz gond. A méz ugyanis nedvszívó képességgel rendelkezik, vagyis felszívja a szervezetben felgyülemlett folyadékot. Így a vesék és a húgyhólyag nem kell dolgozzon az éjszaka folyamán.

 A keveréket leginkább kora reggel, éhgyomorra kell fogyasztani, hiszen a szervezet ilyenkor képes a legjobban feldolgozni. A második adagot azonban késő este, lefekvés előtt fogyasszuk el. Figyelem, mindig frissen készített mézes italt igyunk.

A víz – a legjobb fájdalomcsillapító

A víz – a legjobb fájdalomcsillapító

A víz – a legjobb fájdalomcsillapító

Sajnos manapság a televízió a fájdalomcsillapító reklámoktól hangos, de kevés szó esik arról, hogy igazából a víz a leghatásosabb fájdalomcsillapító és minden kezelésnek a megfelelő mennyiségű folyadék bevitelével kellene kezdődnie.

Sokan szenvednek manapság a legkülönbözőbb fájdalmaktól, mint ízületi gyulladás, gyomorégés, hátfájás, migrén, vastagbélgyulladás, izomrost fájdalom, szívtáji fájdalom és rengeteg tabletta, gyógyszer fogy emiatt.

De sajnos a gyógyszerek sosem az okot, csak a tüneteket kezelik. Ezért, ha fájdalmunkat fájdalomcsillapító tablettákkal kezeljük, nézzük meg előtte, hogy mindent megetettünk-e annak érdekében, hogy megtaláljuk fájdalmunk kiindulásának okát és azt próbáltuk-e kezelni.

Érdekes felfedezéseket tett Dr. Batmanghelidj kutató orvos, aki évtizedeken keresztül kutatta a víz gyógyító hatását.

Őszerinte:

„A test fájdalom formájában mutatja meg a kiszáradást. Attól függően, hogy hol helyezkedik el a kiszáradt terület, ott jelentkezik a fájdalom is. Nagyon egyszerű dolog ez, elmagyaráztam, mint meghívott előadó ezt az összefüggést nemzetközi konferenciákon a rákról, elmondtam, hogy az emberi test a kiszáradást úgy jelzi, hogy fájdalmat hoz létre, a fájdalom a víz hiányát jelzi a testben; valójában a víz hiánya a mögöttes oka a legtöbb egészségügyi problémának társadalmunkban. …De sajnos ez az információ az orvosi társadalmon keresztül nem jut el a nagyközönséghez, mert ez nem hoz pénzt a konyhára.”– Dr. Batmanghelidj

Dr. Batmanghelidj állítása szerint mögöttes érdekek tartják vissza azt az információt az emberek elől, hogy a víz gyógyít. De ez még nem jelenti azt, hogy nekünk be kell dőlni minden propagandának, hanem a saját sorsunkat a kezünkbe vehetjük. Ha betegek vagyunk, mi is utánajárhatunk az okoknak, kihámozhatjuk az igazságot és sokszor rájöhetünk, hogy betegségünk forrása az életmódunk. Az, hogy tápanyagszegényen táplálkozunk, illetve nem isszuk meg a napi vízadagunkat, ezek sokszor éveken és évtizedeken keresztül fennálló hiányosságok. Ne csodálkozzunk, hogy a szervezetünk egy adott ponton bedobja a törölközőt.

Bármilyen betegségben szenvedünk, előbb ellenőrizni kell, hogy az alapok rendben vannak-e nálunk, mint például, hogy elégséges mennyiségű tiszta vizet fogyasztunk-e nap mint nap.

A japánok például használják az éhgyomorra való vízivást a gyógyászatban. A vízkúra évszázadok óta elismert ősi gyógyászati módszer japán orvosi körökben.

Most nézzük meg, mi a tudományos magyarázat amögött, hogy a víz egy természetes fájdalomcsillapító szer.

Dr. Batmanghelidj, aki egész életét tette fel a víz kutatására, a következő összefüggést fedezte fel, ami alapjaiban megrengette az orvostudomány addig ismert állásfoglalását:

A krónikus fájdalmat a testben, amit nem lehet megmagyarázni semmilyen sérüléssel vagy gyulladással, mindenekelőtt krónikus vízhiányként kell értelmezni, azon a területen, ahol a fájdalmat észleljük. Ezekre a fájdalomjelzésekre elsődlegesen és kizárólagosan úgy kell tekintenünk, mint a dehidratáció intő jeleire a testben, mielőtt bármilyen bonyolult eljárást erőltetnénk a páciensre.” – Dr. F. Batmanghelidj

Az emberi szervezet egy bio-elektromos víz gépezet, ami 20 kilogrammonként 1 liter vizet igényel az üzemeléshez. A vér maga is nagy százalékban vízből áll. A tüdőfolyadék, ami a hulladékot és tápanyagokat szállítja, négyszer annyi, mint a testben található vér összesen és abból a vízből áll, amit fogyasztunk. Szó szerint minden egyes sejt, amiből a test áll, az életét a friss, tiszta vízellátásnak köszönheti. Ha a test nem kapja meg az állandó és megbízható vízellátmányt, el kell döntenie, hogy némely funkcióktól megvonja a vizet, hogy a rendelkezésre álló víz felosztható legyen a létfontosságú működésekhez. Például az agy teljes prioritást élvez és amíg meg nem kapja a számára nélkülözhetetlen vízmennyiséget, addig bizonyos szervek vízellátását a szervezet visszafogja.

Dr. F. Batmanghelidj felfedezése szerint, ha fájdalom jelentkezik bármilyen szervünkben vagy testrészünkben, az annak a jele, hogy az a terület krónikusan dehidratált. A fájdalom tehát a dehidratációt jelző érzet. Ezért a fájdalomcsillapítás a lehető legrosszabb, amit tehetünk, mert elnyomjuk testünk jelzését és a dehidratáció tovább folytatódik vagy akár súlyosbodik is.

Azt lehet mondani, hogy a beszedett fájdalomcsillapítónak csak egyetlen jó oldala van: a víz, amivel bevesszük.

(forrás: vizmegoldas.hu)

error: Content is protected !!