Vízhiány és magas vérnyomás

Vízhiány és magas vérnyomás

Dr. F. Batmanghelidj A tested vízért kiált című könyvében többek között feltárta és kifejti a magas vérnyomás és a vízhiány közötti összefüggést. Nézetei szerint az orvostudomány teljesen tévúton van, amikor gyógyszerekkel próbálja kezelni a magas vérnyomást. Szerinte a magas vérnyomás egyszerűen annak az eredménye lehet, hogy az ember hosszú időn keresztül nem adta meg a szervezetének a szükséges vízmennyiséget és a vérkeringése ezért elkezd rendellenesen működni. Minden betegségnek és nem optimális állapotnak megvan az oka és könnyen lehet, hogy Dr. F. Batmanghelidj rátapintott a lényegre a vérnyomás kérdésével kapcsolatban.

A krónikus vízhiány miatt, a testben a hajszálerek bizonyos területen lezárnak, ezzel egy ellenállás keletkezik a rendszerben, amire válaszként a szívnek növelnie kell a vér nyomását. Ennek pontos kifejtéséről olvashatunk a doktor úr A tested vízért kiált című könyvének Vérnyomás és vízhiány című fejezetéből. A részlet itt következik:

A MAGAS VÉRNYOMÁS

Ér keresztmetszet

A magas vérnyomás a test nagymértékű vízhiányhoz való hozzászokási folyamatának eredménye. A test erei úgy lettek tervezve, hogy bizonyos erek lezáródásával és megnyitásával lépést tudjanak tartani a test vérmennyiségének ingadozásával és a szövetek igényeivel. Amikor a testben a teljes folyadék mennyiség lecsökken, a fő vérereknek is csökkenteniük kell keresztmetszetüket; máskülönben nem lenne elég folyadék arra, hogy kitöltse a vér számra kijelölt teret az adott testrészben. Ha az erek a térfogatukat a „víztérfogathoz” képest helytelenül állítanák be, az azt eredményezné, hogy a vérből felszabaduló gázok töltenék ki a fennmaradó felesleges teret, ez pedig úgynevezett „gáz zárat” hozna létre. A keringési rendszer ereinek ilyen méretszabályozása a hidraulika alapelvein belül a legfejlettebb mechanizmus.

A vérkeringés rövidre zárása mindennapi gyakorlat a szervezetben. Amikor eszünk, a vérkeringés legnagyobb része a gyomor és bélrendszer felé irányul, azáltal, hogy máshol néhány hajszálér lezár. Evés közben, több hajszálér van nyitott állapotban az emésztőrendszeri tájékon és kevesebb a vázizomzatban. Csak ahol az aktivitás sürgős igényeket támaszt a keringési rendszerben, csak ott lesz az erek által biztosítva a teljes véráram. Más szavakkal, a hajszálérrendszer vértároló képessége határozza meg egy adott időben bármely helyre áramló folyadék sebességét és irányát.

Ezt a folyamatot a természet arra tervezte, hogy folyadéktöbblet fenntartásának terhe nélkül megbirkózzon bármely fontos dologgal. Amikor az emésztés már megtörtént és kevesebb vér szükségeltetik a gyomor-bél szakaszon, a keringés könnyebben nyit más területek felé. Ez a legközvetettebb ok, amiért az étkezés után kevésbé érezzük magunkat aktívnak, és egy kis idő eltelte után már újra tettre készek vagyunk. Röviden, a keringésben lévő vér megfelelő elosztására egy mechanizmus jött létre a szervezetben– néhány hajszálér nyit, mások pedig zárnak. A sorrend az adott feladat fontosságának mértéke szerint előre meghatározott. Az agy, a tüdő, a máj, a vesék és a mirigyek elsőbbséget élveznek, az izmok, a csontok és a bőr vérellátásával szemben – hacsak egy másik elsőbbségi program nem kezd el működni a rendszerben. Ez akkor történik meg, ha tartós igény lép fel a test bármely részén, ami az adott területen befolyásolja a vérkeringést.

VÍZHIÁNY: A MAGAS VÉRNYOMÁS KIALAKULÁSI LEHETŐSÉGEI

capillaryHa nem iszunk elég vizet testünk igénye szerint, néhány sejt vízhiányban fog szenvedni és a keringés javára még további vizet is veszthet. A hajszálérrendszer néhány területet lezár, hogy a gyéren ellátott és fontosabb területek szabályozottan működhessenek. Vízhiányban és a test kiszáradása esetén, a rendszer a hiányzó vízmennyiség 66 százalékát a sejten belül tárolt mennyiségből, 26 százalékát a sejten kívüli mennyiségből, és 8 százalékát a vérből fogja elvonni. Az ereknek nincs más választása, minthogy csökkentik a méretüket és így birkóznak meg a vértérfogat csökkenéssel. A folyamat azzal kezdődik, hogy néhány kevésbé aktív helyen lezáródik a hajszálér hálózat. Egyébként ugyanis hogyan lehetne egyensúlyt fenntartani, ha ezek a hajszálerek nyitva maradnának? A hiányzó mennyiséget vagy bevisszük a szervezetünkbe vagy a szervezet más részeiről kell kivonni!

 A test egészében megnyilvánuló hajszálérrendszer aktivitásának mértéke az, ami végül meghatározza a keringő vér mennyiségét. Minél nagyobb erőkifejtés van az izmokban, a bennük található hajszálerek annál nagyobb mennyiségű vért igényelnek a keringési rendszer tartalékaiból. Ez az oka, amiért a testedzés a testi beszabályozás egyik legfontosabb összetevője a magas vérnyomásban szenvedőknek. Ez a magas vérnyomás egyik élettani szemlélete. A hajszálérrendszernek nyitottnak és teljesnek kell maradnia, ezenfelül a keringéssel szemben nem mutathat lényeges ellenállást. Azonban amikor a hajszálérrendszer zárt és ellenállást mutat, csak a vérkeringés megnövekedett nyomása tudja biztosítani néhány fontos folyadék áramlását a rendszerben.

Víz

A hajszálérrendszer bizonyos részeinek lezárása a test vízhiánya miatt is megtörténhet. Az a víz, amit megiszunk, alapjában véve a sejtekbe kerül – ez szabályozza a sejtek térfogatát belülről. A só a sejteken kívül lévő vízmennyiséget szabályozza (a sejteket körülvevő óceánt). A vér összetételét egy nagyon kifinomult kiegyenlítő folyamat tartja fenn néhány sejt víztartalmának szabályozása segítségével. Amikor vízhiány van, néhány sejt a szükséges vízmennyiség nélkül fog működni és néhány másik egy előre meghatározott adagot kap, hogy fenntarthassa a működését. A vér azonban normális esetben megtartja összetételét és sűrűségét. Ahhoz, hogy a létfontosságú központokat elérje, a rendszernek így kell működnie.

Ez az a pont, ahol a régi élettani elképzelések a vízről nem kielégítőek és hibáznak. A test működéséről szóló összes megállapítás és értékelés a szilárdanyag-tartalomra épül. Nem ismerték fel a test néhány részének viszonylagos dehidratációját. Minden vérvizsgálat normális eredménye ellenére a szív és az agy néhány kis hajszálere lezáródhat és ez egy hosszabb időtartamú dehidratáció során e szervek néhány sejtjének károsodását okozhatja.

Amikor elveszítjük szomjúság érzékünket (vagy nem ismerjük fel a dehidratáció többi jelét) és a napi szükségletnél kevesebb vizet iszunk, az érrendszer némely részének lezárása az egyetlen alternatíva, hogy az erek többi része teljesen nyitva maradhasson. A kérdés: mennyi ideig folytathatjuk ezt? A válasz: elég sokáig, hogy végül belebetegedjünk és belehaljunk. Hacsak nem váltunk személetet és szakmailag is és általánosan is el nem kezdjük felismerni a víz anyagcserével társuló problémáit és annak különféle szomjúság jeleit. A krónikus dehidratáció folyamatosan megvámolja testünket és társadalmunkat is.

A magas vérnyomást elsődlegesen a megnövelt vízfogyasztással kell kezelni. E betegség jelenlegi kezelési módjai a tudományos képtelenség mértékéig hibásak.

(forrás: vízmegoldás)

A tudat teremtette világ

mindDr. Dispenza világszerte ismert az elme és az anyag kapcsolatáról szóló eredeti elmélete miatt. A tudós valódi hírnevét első neves dokumentumfilmjével 2004-ben szerezte. Kutatásai segítették közzétenni a tudat rendkívüli lehetőségeit, és azt a képességét, hogy szinaptikus kapcsolatokat hoz létre az erős koncentráció.

Képzeljük csak el: minden új érzés, elképzelés vagy érzelmi élmény egy elkerülhetetlen, új kapcsolatot eredményez a csaknem 100 milliárd agysejtünk között.

De hogy valóban létrejöjjön a változás, koncentrálni kell a feltételes reflex megerősítésére. Ha rövid idő alatt újból sor kerül egy ilyen élményre, a kapcsolat megerősödik. Ha a kísérlet nem ismétlődik sokáig, a kapcsolat gyengébb lesz, vagy teljesen eltűnik.

A tudomány úgy tekint az agyra, mint valami statikus és fix dologra, de valójában van egy erős képessége a változásra. A legújabb idegtudomány tanulmányok azt mutatták, hogy minden testi tapasztalat gondolkodásunk szervére (fáradtság, félelem, öröm, hideg) úgy hat, hogymegváltoztatja az agyunkat.

Mi van akkor, ha a gondolkodás által a belső alkímiánkat a normálistól eltérő állapotba hozzuk olyan gyakran, hogy a szervezet önszabályozó rendszere végül úgy ítéli meg, hogy ez az abnormális állapot valójában normális? – kérdezi Dr. Dispenza 2007-ben megjelent könyvében.

Dispenza ragaszkodik ahhoz, hogy az agy nem képes különbéget tenni a fizikai érzés és egy érzelmi élmény között. Így, amikor az elménk elsősorban negatív gondolatokra fókuszál, a “szürkeállományt” könnyen meg lehet téveszteni, és a testet egy fájdalmas állapotba lehet hozni.

Dispenza álláspontját egy kísérlet segítségével igazolja, melynek során önkéntesek gyűrűs ujját egy rugalmas eszközzel nyomták napi egy órát, négy héten keresztül. A kísérlet után az ujjuk 30 százalékkal lett erősebb. Ugyanezen időben egy másik önkéntes csoportnak el kellett képzelnie, hogy azonos módon nyomják az ujjukat, de valójában nem látták, vagy érintették az eszközt. Négy héttel később az ujjuk 22 százalékkal erősödött!

Évek óta tanulmányozzák a tudósok, hogy milyen módon irányítja a tudat az anyagot: a placebo hatástól (amikor valaki elkezdi magát jobban érezni, miután állítólag gyógyszert kapott) a Tummo gyakorlatig (Tibeti buddhista módszer, ahol a gyakorlás eredményeként belső hő fejlődik.). A gyakorlat ilyen hatása a fizikai állapotra csak egy melléktermék, ami úgy tűnik, hogy az idegsejtek közötti kémiai reakciók eredménye.

Dr. Dispenza kutatását egy kezdődő krízis szakította félbe. Amikor kerékpározott, egy autó elütötte. Hogy visszaszerezze járóképességét, át kellett mennie egy olyan eljáráson, ami krónikus fájdalmat okozhat egész életére.

Dispenza úgy döntött, hogy kihívás elé állítja a tudományt, és kijuttatja magát ebből a helyzetből a gondolatai erejével, és működött. Kilenc hónappal később Dispenza képes volt járni. A sikertől megihletve úgy döntött, hogy az életét az elme-test kapcsolat vizsgálatának szenteli.

Eltökélt volt abban, hogy vizsgálja a tudat hatalmát a test kezelésében, ezért Dr. Dispenza számtalan embert kérdezett meg, akik megtapasztalták az úgynevezett “spontán javulást”. Ezek az emberek súlyos betegségekben szenvedtek, akik úgy döntöttek, hogy figyelmen kívül hagyják a hagyományos kezelést, mivel sohasem épültek fel teljesen. Dispenza arra a következtetésre jutott, hogy ezek az emberek rendelkeztek azzal a megértéssel, hogy a gondolataik meghatározák az egészségi állapotukat. Amikor a gondolataik megváltoztatására összpontosítottak, betegségük hihetetlen módon eltűnt.

Függetlenül attól a ténytől, hogy Dispenzanak sikerült bizonyítania a gondolatok képességét a fizikai állapot megváltoztatásában, sokan mégis szkeptikusak maradtak az ötletével kapcsolatban. Elmélete, az “ember saját valóságába vetett hite” úgy tűnik, mintha közelebb állna az áltudományhoz, mivel nem hangzik túl tudományosnak.

Talán a tudomány még nem áll készen annak felismerésére, hogy a fizikai állapotot meg lehet változtatni a tudat erejének segítségével, Dr. Dispenza amellett érvel, hogy valójában ez történik.

Nem várom el, hogy a tudomány lehetővé teszi számunkra, hogy tovább menjünk, mert ha így tennénk, ez egyfajta vallásba fordulna. Meg kell maradnunk “kívülállóknak”, és valami természetfelettit tennünk. Amikor már teljes mértékben bízunk a képességeinkben, akkor létrehozhatunk egy új tudományt. – mondja Dispenza.

(forrás: internet)

Teljesítmény csökkenést okoz a folyadékhiány

Néha elfeledkezünk az ivásról, amikor belefeledkezünk a munkába, és a munkahelyi egészségmegőrző programok sem mindig fordítanak elég figyelmet a tudatos hidratációra. Pedig a vizet szervezetünk nem képes hosszabb ideig tárolni annak érdekében, hogy a testünk megfelelő működését biztosítsa, ezért a kilégzéssel, izzadással, vizelet- és székletürítéssel járó, napi 5-10 % közötti folyadékvesztést folyamatosan pótolni kell.

vízivásMeghatározó tehát, hogyan hidratáljuk szervezetünket abban az aktív nyolc órás, vagy akár még hosszabb időtartamban, amelyet munkahelyünkön töltünk. A vízháztartás felborulása a vérnyomás és a pulzus emelkedéséhez vezet. Ennek az élettani folyamatnak a következménye, hogy fáradtságot érzünk és veszítünk a lendületünkből. Kiszáradáskor a döntési képesség átmeneti zavara akár balesethez is vezethet, amelynek a kockázata a hőmérséklet emelkedésével fokozódik; több tanulmány szerint a munkahelyi balesetek száma 24 foknál melegebb időben 30 %-kal nőhet.

Szervezetünk szomjúság formájában jelzi ugyan, hogy több folyadékot kíván, de ez a vészjelzés rendszerint későn, a 2 %-os folyadékveszteség elérésekor érkezik. Addigra már néhány olyan tünettel is szembe kell néznünk, ami a munkahelyi teljesítményünket is befolyásolhatja.

A rossz közérzet mellett romlik a rövidtávú memóriánk, a koncentrációnk és reakcióidőnk. Ha kiszárad a szánk, az már a 3-5 % vízveszteséggel járó, fokozottabb kiszáradás tünete. Ebben az esetben a koncentrációzavar mellett a vese kiválasztási folyamatai is romlanak, az álmosság, türelmetlenség, émelygés és az érzelmi instabilitás egyaránt gyakori következmények. Ezen a ponton már komolyan kockáztatjuk egészségünket.

A jó teljesítmény megőrzésének egyik útja szokásaink tudatos átalakítása, és ennek a munkahelyi hidratációs terv meghatározó része lehet. Mivel a folyadékszükséglet mennyisége egyaránt függ a kortól, a nemtől, a fizikai aktivitástól és környezeti tényezőktől, így több tényezőt is figyelembe kell venni.

  1. Azok, akik légkondicionált irodában dolgoznak, több folyadékot veszítenek lélegzéssel és a bőrön keresztül a környezet alacsonyabb páratartalma miatt. Ezt a veszteséget gazdag és változatos étrenddel kell pótolni, amelyben magas folyadéktartalmú ételek és italok vannak.
  2. A fizikai munka esetében az izzadság gyakran meghaladja a folyadékbevitel mértékét, és ez vízhiányos vagy dehidratált állapotot eredményez. Ezt súlyosbítja, ha a munkát tűző napsütésben, magas páratartalmú és forró környezetben végezzük, ahogyan ezt a mezőgazdaságban, építőiparban és a szabadtéren dolgozók tapasztalhatják.
  3. A védőfelszerelések vagy teljes védőruházat viselése miatt a fokozott izzadást mindenképpen folyadékbevitellel kell kompenzálni (a tűzoltók teljes felszerelésben akár 2,1 liter vizet is veszíthetnek óránként).
  4. A fizikailag aktív munkát végzők folyadékigénye magasabb, ez a mennyiség az intenzitással együtt nő; ülőmunka esetén egy átlagos férfi szükséglete 1,2-2,5 liter, mérsékelt fizikai aktivitásnál már 3,2 liter, de meleg környezetben végzett aktív munka mellett 6 literre nő.

Tények és tippek a megfelelő hidratációhoz:

  1. Szervezetünk folyadékveszteségének 20-30 %-át magas víztartalmú ételekből pótoljuk, pl. a zöldségekből, gyümölcsökből, levesekből.
  2. A napi folyadékbevitel 70-80 %-a italokból származik. Erre egyaránt alkalmasak a víz és az alkoholmentes üdítők is, amelyek hidratálnak és mivel széles választék áll belőlük rendelkezésünkre, így gyakoribb fogyasztásra ösztönözhetnek.
  3. Melegben az italt tartsuk alacsonyabb hőmérsékleten, ezzel is ízletesebbé téve ösztönözhetjük vele a fogyasztást.
  4. Ne várja meg a szomjúságérzet jelentkezését, inkább iktassa be a napirendjébe a rendszeres folyadékfogyasztást.
  5. Aki irodában dolgozik, tartson innivalót az íróasztalán. Ha mindig szem előtt van, az majd emlékezteti, hogy rendszeresen pótolnia kell a folyadékot.
  6. Tartson szünetet gyakrabban: ezek lehetőséget adnak a folyadékpótlásra és energiája visszanyerésére. Néhány tévhittel ellentétben a rövid szünet nem csökkenti a teljesítményt vagy a hatékonyságot. A megfelelő hidratációval hosszútávon fenntartható a hatékony munkavégzés.
  7. Ne hagyjon ki egyetlen étkezést sem! A napi étkezések száma és a hidratáltság összefügg, mivel az ételek is hozzájárulnak a folyadékbevitelhez és az étkezések mellé gyakran fogyasztunk folyadékot is.

(forrás: europeanhydrationinstitute)

A születési évszak és a személyiség összefüggése

négy évszakAz emberek személyisége valamiképpen úgy változik, hogy összefügg azzal az évszakkal, amelyben születtek. Az asztrológiai jelük pedig  hasznos információt szolgáltatott nekik erről a mintázatról, mondja a University of Connecticut munkatársa.

A szezonális hatások nem eléggé világosak az emberek szemében, de a személyiségvonásokon keresztül, amelyeket az évnek ugyanazon időszakában született emberek nagy csoportjából szűrhetünk le, láthatóvá válnak. – jelentette ki Mark Hamilton, az egyetem kutatója.

A pszichológusok előtt ismert, hogy bizonyos személyiségvonások rendre bizonyos hónapokban születettekhez kapcsolódnak. Például, a januárban és februárba született emberek kreatívabbak, de emellett nagyobb az esélyük arra, hogy skizofréniát diagnosztizáljanak náluk, mint bármely más hónapban világra jött embernél. Továbbá a páratlan számú hónap szülöttei extrovertáltabbak (külvilág felé fordulók), mint a páros számú hónapok szülöttei.

A hagyományos nyugati asztrológia az elemeket (víz, föld, levegő, tűz), a dualitás (világos/sötét) és a minőség jegyeit (kardinális, változó és szilárd) használja ezeknek a hatásoknak a leírására. Úgy tartja, hogy a késő decembertől március elejéig tartó szakasz a ‘nedves’ időszaka az évnek, és a nedvességet a kreativitással kapcsolja össze. A ‘szilárd’ jegyekről azt állítják az asztrológusok, hogy makacsabbak és állhatatosabbak, mint mások.

Hamilton 300 híresség születési adatait vizsgálta meg, a politika, a tudomány, a közszolgálat, az irodalom, a művészetek és a sport területéről, és úgy találta, hogy a hírességek születési dátuma az év bizonyos időszakai körül csoportosul. A ‘nedves’ időszak több hírességhez kötődött, mint az év többi része.

A pszichológusok szívesen figyelmen kívül hagynák ezeket az asztrológiai korrelációkat (összefüggéseket), de itt vannak a szezonalitás hatások, amiket még nem magyaráztunk meg.

Hamilton nem azzal érvel, hogy az égitestek befolyása a forrása ezeknek a hatásoknak, inkább azt állítja, hogy az asztrológia egy hasznos eszköz, egy heurisztikus eszköz, amely segít emlékeztetni az embert a természet mintáira és időzítésére.
A kutató, aki az egyetem kommunikáció tanszékén társadalomtudós, most más kutatókkal együtt 85 000 híresség adatbázisát elemzi, amely időszámításunk előtt 3000-ben kezdődik és napjainkig tart. Véleménye szerint a ‘celebeken’ látszik, hogy a szezonalitás hatása valódi, még ebben a hatalmas adattömegben is, ami évezredeket és különböző kultúrákat fog át.

(forrás: fitoterápiakalauz)

A nyirokrendszer karbantartása

A nyirokrendszer karbantartása

Jelen korunkban különböző mérgek egész hadával találkozunk nap, mint nap anélkül, hogy akár tudnánk róla. Ezekkel részben a feldolgozott élelmiszerekben, részben a külső környezetben találhatók. A méregtelenítés a szervezet természetes folyamata, általa káros méreganyagok ürülnek ki a szervezetből.

A cél – testünk működésének optimalizálása

A toxinok olyan vegyi anyagok, amelyek a levegőben, vízben, az élelmiszerekben, háztartási tisztítószerekben és kozmetikai termékekben fordulnak elő, valamint a normál sejtaktivitással is bekerülhetnek a véráramba.

Amikor a méreganyagok bejutnak a szervezetbe a bőrön, orron vagy szájon át, a szervezet megakadályozza a test teljes “elszennyeződését” azáltal, hogy a méreganyagokat zsírral vagy vízzel veszi körül és a test különböző területein tárolja azokat. Ez megterheli a szervezet saját méregtelenítő rendszerét (a májat, a beleket, a vesét, a tüdőt-, bőr-, vér-és nyirokrendszert). Ezek a rendszerek gyakran túl is terhelődhetnek az állandó méreganyag-kiürítési harcban.

Testünk nem úgy evolválódott, hogy ilyen keményen dolgozzon azért, hogy fenntartsa optimális működését.  Azáltal, hogy rásegítünk a méregtelenítésre, ezeket a mérgeket, valamint a felesleges zsírt és is vizet kihajthatjuk a szervezetből, gyorsan javítva egészségünkön.

Nyirokrendszer – az elfelejtett hősnyirokrendszer

A nyirokrendszer a leginkább elfeledett és legkevésbé ismert rendszer szervezetünkben. A nyirok párhuzamosan halad a keringési rendszerrel és ez a rendszer felelős a sejtanyagcsere melléktermékeinek eltávolításáért amellett, hogy az immunrendszer szabályozásában is hatalmas szerepet játszik. A nyirok tehát egy nagyon fontos rendszer az optimális egészség támogatásában.

Tartsd a test lefolyóit tisztán

A nyirokrendszer tehát olyan, mint a test szemetese. A gond az, hogy ez a rendszer bedugulhat és sok éven át csak stagnálhat. Gyakran nagyon toxikus környezetben élünk, a méreganyagok pedig legyengítik immunitásunkat. A megfelelő nyirokürülés kiküszöböli ezen méreganyagok negatív hatásait és segít elérnünk azt, hogy egészségünk megfelelő legyen.

Emésztés – ahol minden kezdődik

A szervezet méregtelenítő képessége az emésztőrendszerben, a vékonybél villusaiban (bolyhaiban) kezdődik.  A bélbolyhok a nyirokrendszer részei és a bélfalról “lehúzzák” a zsírban oldódó méreganyagokat. Ha a bél székrekedéses és túlzottan sok reaktív váladék köti le a bélbolyhokat, a nyirok fehérvérsejtjei nem tudnak elég mentességet biztosítani, vagyis méregteleníteni.

A nyirok a külső bélfalat körülvéve, az úgynevezett béllel társult limfoid szövetben található (GALT) a legnagyobb koncentrációban. A béltraktus folyamatosan ki van téve a toxinok és a nemkívánatos mikrobák támadásainak, amelyek problémát jelenthetnek. Így a szervezet a bélfal túloldalán a “nyirok immunhadsereggel (GALT)” várja a betolakodókat.

A nyirokkeringés felgyorsításának 10 módja

A nyirokerek a bőrünk alatt találhatók. Ahol a nyirok áramlása lelassul, a bőr fakónak tűnik, a méreganyagok pedig koncentrálódnak. Gyakran ödémás is lesz ez a terület.

Mivel a nyirok a gravitációval szemben mozog, gyakori az a jelenség. Ilyenkor a nyirokrendszer egy helyen bedugul, helyi vérbőséget idézve elő. Ezért lesz csúnya ödémás a lábunk, combunk, csípőnk, hasunk és karunk.

A nyirokrendszer kitisztítása:

  1. nyirokmasszázs egy szelíd ritmikus technika, amely finoman hat a nyirokerekre és fokozza a nyirokáramlást a test minden szöveteiben. Támogatja az egészséges immunfunkciókat is és a vegetatív idegrendszerre is hatással van, ezáltal csökkenti a stresszt. A terápia kitisztítja a kötőszöveti hulladékokat, csökkenti a szövetek leterheltségét, az ödémát, fájdalmat és a duzzanatot.
  2. A masszázson kívül a test fürdőkefével való átmasszírozása is segíthet egy zuhanyzás vagy fürdés alkalmával
  3. Tisztítsuk meg diétával a nyirokrendszert! Az egészséges étrend kevesebb hulladékot termel, csökkentve a nyirokrendszer bedugulásának esélyét. Kerüld az olyan feldolgozott élelmiszereket, amelyeknek magas a só-, cukor és tartósítószer tartalmuk. Cseréld le az egyszerű cukrokat és szénhidrátokat teljes kiőrlésű gabonára és összetett szénhidrátokra, gyümölcsökre. Határozd meg, milyen élelmiszerre lehetsz allergiás és kerüld el ezeket az élelmiszereket.
  4. Igyál 6-8 pohár szűrt vagy tisztított vizet naponta. Szervezetednek szüksége van arra, hogy a nyirokrendszer jól hidratált állapotban legyen.
  5. Gyakorold a mély orr légzést a rekeszizomból. Ezzel is segítheted a nyirokfolyadék mozgását.
  6. Rendszeres testmozgás.Ugrálj fel-le a trambulinon, vagy épp ugrókötelezz 5 percig! Egyéb mérsékelt testmozgás, mint például a gyaloglás és a nyújtás is hasznos, ha rendszeresen végzik.
  7. Pihenj szaunában vagy gőzfürdőben és hagyd, hogy tested kiizzadja a méreganyagokat.
  8. Viselj olyan ruhát, amely megfelelően illeszkedik a testedre. A szoros ruházat korlátozza a nyirokrendszer működését és hozzájárul az elzáródáshoz. Ugyanebből az okból a nők kerüljék a merevítős melltartókat és próbáljanak nem viselni melltartót legalább napi 12 órán át.
  9. Fordulhatsz alternatív gyógymódok felé is. Az akupunktúráról kiderült, hogy csodásan karban tarthatjuk vele nyirokrendszerünket.
  10. Végezz el egy méregtelenítő kúrát. Válassz olyat, amely támogatja a májenzimek termelődését, és ami tehermentesíteni a májat, vesét és a lépet. Megszünteti a pangásos körülményeket, például a krónikus orrmelléküreg-gyulladást, hörghurutot, aknét és a fejfájást.

A hatás nem marad el.

Mindez:

  • erősíti az immunrendszert,
  • enyhíti a feszességet, duzzanatot az ödémában szenvedőknél,
  • növeli a teljes kikapcsolódást, csökkenti a stresszt,
  • csökkenti a testben felhalmozódó folyadék mennyiségét terhesség és a menstruációs ciklus alatt,
  • csökkenti a helyi ödémák és a vérömlenyek számát ortopédiai műtét után, csökkenti a plasztikai műtét utáni és égési hegek nagyságát, redukálja a gyógyulási időt és növeli a mobilitást.

Azok különösen sokat profitálhatnak a nyirokrendszer kitisztításából, akik álmatlanok, stresszes életmódot folytatnak, fibromyalgiában és autoimmun-betegségekben, például sclerosis multiplexben, lupusban vagy reumában szenvednek.

A belső óra

A belső óra

Alekszej Olovnyikov immunológust nem hagyta nyugodni a gondolat, miért van az, hogy sejtjeink folyton megújulnak, ám az újak mégis öregebbek elődjeiknél. Töprengése nem volt eredménytelen, az „Olovnyikov órája” hipotézis szerint minden kromoszómánk végén található egy olyan kis szakasz, amely osztódáskor megvédi a DNS-szálak információit. Ezt a részt telomernek hívják. Kutatások azóta igazolták Olovnyikov elméletét, és ma már tudjuk, hogy a telomer hosszúsága alapján meg lehet határozni egy szervezet biológiai korát. Attól függően, hogy rövid vagy hosszú, megállapítható, siet vagy késik-e bennünk Olovnyikov órája. Ha már óra, akkor jogos a kérdés, vajon tudjuk-e befolyásolni működését. A válasz talán nem is annyira meglepő: természetesen igen, azonban számtalan tényező hátráltat bennünket abban, hogy ez ne sikerüljön.

Az élettartam megjósolható és növelhető!

Okok, amiért a belső óra siethet:

Akár négy–nyolc évvel is kevesebbet élhet, aki nem figyel a testsúlyára. A krónikusan fogyózó nők telomerje rövidebb az átlagnál. Ezért csak óvatosan a koplalással! A férfiakban joggal merül fel a kérdés, hogy a nőknek hosszabb-e a telomerjük, hiszen átlagban legalább öt–tíz évvel tovább élnek. Szignifikánsan valóban hosszabb, azonban ennek egyszerű a magyarázata, a telomer hossza az X-kromoszómához kötött, ám ebből a szebbik nemnek kettő van.
A dohányosok legalább öt évvel, az erős dohányosok pedig 60 éves korukra akár tizenkét évvel rövidítik meg életüket. Végül itt vannak még a szabad gyökök és a stressz, mint két jó barát, ezek fizikai és lelki szinten nagyon rövid idő alatt pusztítják a telomereket, melyeknek rövidülése fokozza a rák kialakulásának valószínűségét is. Kapcsolat mutatható ki a tüdőrák, a hólyagrák és a telomer rövidülés között. A legrövidebb telomerűeknek 550 százalékos esélye van a rákra.

Késleltetők:

Elsősorban a C-, D- és E-vitaminok, valamint az Omega–3-zsírsav játszik szerepet a védekezésben. Megfigyelték, hogy azok a személyek, akik hetente több órát sportolnak, telomerjük hossza alapján legalább tíz évet letagadhatnának.

(forrás: testor)

D-vitaminnal megelőzhető lenne a mellrák

D-vitaminnal megelőzhető lenne a mellrák

Kefah Mokbel professzor, a Londoni Mell Klinika sebésze azt állítja, minden húsz év feletti nőnek napi szinten kéne D-vitamint szednie, mert ezzel csökkenthető lenne a mellrák kialakulásának kockázata. A professzor szerint, ha a vitaminhoz az érintettek az egészségbiztosítón keresztül ingyen hozzájutnának, azzal évente ezer életet lehetne megmenteni.
Mokbel professzor a saját pácienseinek a magánklinikáján már elkezdte adni a D-vitamint, ám szerinte azoknak is biztosítani kellene a hozzájutást, akiket még nem diagnosztizáltak a betegséggel. A szakember szerint az egészségbiztosítónak egy nő egy napi D-vitaminadagja csupán pár forintnak megfelelő összegbe kerülne, ugyanakkor ezreket kímélnének meg a felesleges szenvedéstől.

„Tanulmányokkal bizonyítható, hogy azoknál a nőknél, akikben magasabb a D-vitaminszint, kisebb eséllyel alakul ki a mellrák, illetve, ha már kialakult, nagyobb az esélyük arra, hogy legyőzzék” – állítja a professzor.

Angliában évente 50 000 nőnél diagnosztizálnak mellrákot, és a betegség évente nagyjából 12 000 áldozatot szed. A D-vitamint elsősorban arról ismert, hogy segít az egészséges, erős csontozat kialakulásában, azonban tudósok nemrégiben felfedezték, hogy az immunrendszer szempontjából is nélkülözhetetlen fontosságú, illetve a sejtosztódás szabályozásában is fontos szerepe lehet, e kettő dolog pedig kulcsfontosságú a rák legyőzése szempontjából. A D-vitamin a rákos sejteket képes rávenni arra, hogy normális sejtekké alakuljanak, emellett az immunrendszert is erősíti.
Már egy 2008-as kanadai tanulmány is kimutatta, hogy azok a rákbetegek, akiknek megfelelő volt a D-vitaminszintje, fele olyan arányban haltak bele a betegségbe, mint azok, akik D-vitaminhiánnyal küzdöttek. Norvég és német kutatások szintén hasonló eredményre jutottak. A Birminghami Királyi Balett-társulat szintén részt vett egy vizsgálatban, mely során kimutatták, hogy azok a táncosok, akik négy hónapon át napi 2000 egységnyi D-vitaminpótlást kaptak, a kísérlet végeztével 3 cm-rel magasabbra tudtak ugrani, és lábuk is jelentős mértékben erősödött. Emellett azok, akik nem szedtek D-vitamint, nagyobb arányban sérültek le, mint azok, akik igen (50 százalék szemben a 30 százalékkal).
Dr. Graeme Close táplálkozási tanácsadó azt is hozzátette, hogy futballisták, rögbi játékosok, zsokék és golfozók is már jó ideje szednek D-vitamint annak érdekében, hogy javuljon a teljesítőképességük. A D-vitaminhoz természetes úton a nap sugaraiból jutunk hozzá, ám ahhoz, hogy az egészséges szintet elérje a szervezetünkben, naponta legalább 15 perc napozásra lenne szükség. A téli időszakban ez nem mindig megoldható, így a vitamint pótolhatjuk bizonyos táplálékok – például hal vagy tojás – segítségével is.

(forrás: natursziget)

Avokádó

Avokádó

Az avokádónak számtalan pozitív tulajdonsága van, amelyek ráadásul a mi egészségünket vagy szépségünket is támogatják. Egyszerűen, főzés nélkül készítjük el, így a benne lévő értékes tápanyagok is megmaradnak: ehetjük pirítóssal, vagy ízesíthetjük akár hagymával az avokádókrémet.

Vitaminok
Az avokádóban nagyon sokféle vitamin megtalálható, amelyeknek köszönhetően szervezetünk megerősödhet, hatékonyabban védekezhet az esetleges fertőzések, megbetegedésekkel szemben.
Az avokádó ugyanis kifejezetten nagy mennyiségben tartalmaz A-, B-, C-, E- és D vitamint egyaránt.

Ásványi anyagok
Az avokádó nem csak vitaminokban, de ásványi anyagokban is kimondottan gazdag. Legnagyobb arányban kálciumot és magnéziumot tartalmaz, és ezeknek az anyagoknak a megoszlása kifejezetten ideális a gyümölcsben.
Nem elhanyagolható mennyiségben tartalmaz továbbá foszfort, vasat és nátriumot is.

Evési rendellenességek, súlyproblémák
Az avokádót ajánlják alultápláltság és túlsúly esetén is. A gyümölcsben megtalálható olajok erősítik a szervezetet, normalizálják az étvágyat és nem utolsó sorban segítenek a szervezetnek, hogy a felvett tápanyagok hatékonyan felszívódhassanak, hasznosulhassanak a szervezetünkben.

Koleszterin
A rendszeres avokádófogyasztás csökkenti a káros koleszterin szintjét (LDL), de ezzel párhuzamosan nem csökkenti a hasznos (HDL) szintet.
Mivel segít az optimális szint megtartásában, ezáltal megóvja a szervezetet a magas  koleszterinszint okozta szív- és érrendszeri problémák kialakulásától.

Bőrápolás
Az avokádó nem csak belsőleg fogyasztva, de külsőleg alkalmazva is csodákra képes. Olajtartalma miatt könnyen felszívódik az arc vagy akár az egész test bőrfelületén, hatóanyagai pedig hasznosulnak a bőr alatti rétegekben.
Kisimítja, táplálja és hidratálja a bőrt. Sokan a fiatal arcbőr megóvásának egyik alapvető eszközének tartják.

Napsugárzás
Nem csak a bőr szépségét őrzi az avokádó, de megbízható eszköz lehet az erős napsütés okozta problémákkal szemben is. Nem véletlen, hogy rengeteg napolaj alapanyagának használják az avokádót, de mi magunk is alkalmazhatjuk ugyanerre házilag.
Véd a káros sugarak ellen és meggátolja, hogy az erős napsütés kiszárítsa az arc érzékeny bőrét.

Érzékeny bőrtípus
Az avokádót sikeresen alkalmazhatjuk akkor is, ha nagyon érzékeny arcbőrünk van. Ilyen esetben különösen fontos, hogy az érzékeny bőrt ápoljuk, védjük és folyamatosan tápláljuk is.
Az avokádó az egyik legbiztosabb megoldás erre: arcunk feszes, szép, bársonyos lesz, és nem utolsó sorban egészséges is. Nem véletlen, hogy az avokádót egyre többen emlegetik a fiatalság gyümölcsének is.

Kurkuma

Kurkuma

A kurkumát régóta használják nem csak fűszerként, hanem mint mágikus gyógynövényt is.

  1. A benne lévő kurkumin antioxidáns hatása majdnem azonos a C- és E-vitaminéval. Antioxidáns, tehát véd a szabadgyök- molekulák ellen amelyek sejtkárosodást okoznak.
  2. A kurkumakivonat néhány éve felkeltette a kutatók figyelmét is. A tudományos érdeklődés középpontjában jelenleg a kurkuma gyógyításban pozitív eredményei állnak: egyes kutatási eredmények bizonyítják gyaníthatóan rákmegelőző hatását, főként a vastagbél és szájrák esetében. Ma már kísérő rákterápiában a kurkuma az elsők között szerepel.
  3. Gyulladásgátló tulajdonsága is ismert, például a máj védelmezőjeként, méregtelenítőként használják. Kísérletek szerint heveny gyulladásos esetekben is jelentős javulást eredményez. Indiában bőrön is alkalmazzák, mert fájdalomcsillapítóként és gyulladásgátlóként hat az izmokra és ízületekre, különösen a váll, térd és könyök ízületeinek gyulladáscsökkentésére.
  4. Koleszterinszint csökkentő és véralvadásgátló hatású, így érelmeszesedés ellen is javasolt, megakadályozza a vérrögképződést, a trombózis kialakulását.
  5. Különböző vizsgálatok szerint cukorbetegeknél is pozitív eredményeket mutat. Sok egészségtudatos ember használja az immunrendszer erősítése céljából a kurkumin készítményeket, hisz nagyszerű ellenszere a fertőző betegségeknek, vírusoknak. Egy biztos, a kurkumin biztonságos és természetes kiegészítője lehet a nyugati orvoslás terápiáinak. Az elhízás ellenszereként is emlegetik, hisz kutatások szerint képes elfojtani a zsírsejtek növekedését, tehát jól jöhet a fogyókúrában is.
  6. A kurkuma az ajurvédikus gyógyításban az egyik leggyakrabban használt gyógyhatású szer. Energiát ad és tisztító hatást tulajdonítanak neki. Az ájurvéda alkalmazza fájdalmas és túl erős menstruáció esetén is, illetve az anyatej-kiválasztás fokozására. Rekedt, megerőltetett hang jótékony gyógyszere. Kitűnő bőrápolószer, mindenekelőtt belsőleg alkalmazva, de külsőleg szépítőszerként, sugárzó és szép bőrt eredményez.

Kurkuma a szépségápolásban

Már az ősi feljegyzések is megemlítik a kurkuma csodálatos szépítő hatását. Több mitológiai elbeszélés is regeneráló és fiatalító tulajdonságáról számol be. Napjainkban a kozmetikai ipar is felfedezte a természetes szépítőket, így a kurkumát is. Egyre nagyobb az igény a természetes, natúr kozmetikumok iránt. A kurkumát már arckrémekben, arcpakolásokban és arcradírokban főbb összetevőként emlegetik.

A legújabb kutatások szerint a kurkuma nem csak kiváló antioxidáns, de növeli a fényvédő krémek hatékonyságát, sőt ránctalanító hatással is bír. Az ajurvédikus kozmetikumok szantálporral keverve használják még a kurkumát bőrtápláló krémek alapanyagaként, egyes betegségek ellen maszkként.

error: Content is protected !!